Sokat gondolkoztam azon, hogyan is kéne elkezdeni ezt a beszámolót, mert igen, napokkal a koncert után sem sikerült összeszednem magam. Talán érdemes lenne az izgalmas részhez ugrani, valahova oda, hogy július 3-án délután 3 körül végre megérkeztünk Sopronba, Voltra.

A bejáratnál hatalmas sor állt, arra számítottam, hogy még legalább fél órát ott állunk, de nyílván a szervezőknek is feltűnt, hogy iszonyat sokan voltak, ezért még egy jegyellenőrző sort indítottak, így – mivel csomagunk nem volt – öt perc alatt bent voltunk.

A Thirty Seconds to Mars-ra mentünk, akik természetesen legutoljára léptek fel a nagyszínpadon. 23:30-ra voltak kiírva, de nagyobb zenekaroknál a fél óra késés alap szerintem.

Mivel a tervezetthez képest későn érkeztünk, úgy gondoltam, hogy jó helyünk már biztos nem lehet, de hatalmasat tévedtem, jobb helyünk nem is lehetett volna, talán csak az első sor. Őszintén szólva nem pályáztam az első sorra, ez volt a negyedik MARS koncertem, kettőt már első sorból néztem végig, és tudom, milyen érzés, amikor rohadt erősen nyomnak a kordonhoz, te pedig próbálod tartani a helyed, vagy nyomni hátrébb a másikat. Mellesleg 10 órát várakozni a melegben sem éppen kellemes.

Pár doboz sör és egy hamburger társaságában elfoglaltuk a helyünket. Első fellépő a Hősök volt. Most képzeld el azt a szituációt, hogy egy rocker – aki toleráns és elfogad majdnem minden zenei stílust – áll egy rap-szerű koncert kellős közepén és nagyon nem szeretne ott lenni, de muszáj végigállnia a koncertet, hogy kedvencét jó helyről lássa, mert igen, én is ezzel próbáltam magamban tartani a lelket, hogy a szenvedés után jöhet a jól megérdemelt jutalom, és sikerült kibírnom! Ezzel nem azt mondom, hogy a Hősök rossz volt, csupán annyit, hogy nem nekem való, de a hangulatért viszont csillagos ötös jár!

A koncertek között körülbelül fél óra szünet volt, lement az egyik fellépő, a crew rögtön jött, hogy felállítsa a teret a következő fellépőnek, ők voltak a Brains. Számomra ők voltak a kellemes csalódás. Utána néztem a zenéjüknek a neten a fesztivál előtt pár nappal, láttam, hogy elektronikusak, gondoltam ebből semmi jó nem lesz, de ismét tévedtem. Hatalmas buli volt, és bár továbbra sem leszek elektronikus zene rajongó, pár számuk igen is tetszett. A vége felé ugyan kicsit sok volt nekem, valószínűleg azért, mert rohadt meleg volt, meg mégis csak arra az egy koncertre vágytam nagyon, amire jöttem.  

A következő koncert rocker lelkemet megnyugtatta, mert a Tankcsapda volt a soros. Nem vagyok Tankcsapda rajongó, nem is leszek, de erre a koncertre is csak annyit tudok mondani, hogy nagyon jó volt. Örültem, hogy nem a másik oldalra álltam kivételesen, mert ott elfajultak a dolgok, pár embert ki is szedtek a tömegből. Hiányoltam a Mennyország Tourist-ot, de azt hiszem, a Be vagyok rúgva kárpótolt. Egy kicsit.

MARS előtt a Queens of the Stone Age lépett fel, bennük viszont csalódtam és nem a jó értelemben. Volt előtt nem ismertem őket, ezért lecsekkoltam az ő zenéjüket is, nekem youtube-ról valahogy jobban átjött. Azért a háttérért dicséret jár.

És akkor következzen a hosszú, másféléves várakozás után a 30 seconds to Mars!! A fentebb említett késés nem maradt el, legalább fél órát késtek a srácok, de megbocsájtok nekik a fantasztikus koncertért, amit lenyomtak. Nehéz szavakba önteni, lehet csak azért, mert konkrétan ők mentették meg az életemet, de tényleg, ezen a koncerten ott kell lenni, hogy tudd, miről beszélek. Leírhatatlan az az érzés, amikor több százan egyszerre üvöltik a szöveget, az énekes pedig áll a színpadon, és vezényel. A setlistet megtalálod itt, a számokba is belehallgathatsz, ha szeretnél. A 100 suns és az Attack nekem nagyon hiányoztak a setlistből, de ettől függetlenül tökéletesen voltak összerakva a számok. Ha jól emlékszem úgy másfél órás lehetett a koncert, hosszabb, mint az eddigiek, amiken voltam.

Mint mindennek, sajnos ennek az estének is vége kellett hogy legyen. A lábamat nem éreztem, ráadásul szörnyen szomjas voltam. A pia beszerző körút után búcsút mondtunk a fesztiválnak, meg egy részeg csávónak is, akit örömmel töltött el, hogy sörrel locsoljon. Azért ő is hiányozni fog.

Összességében életem egyik legjobb napja volt és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy nézzen ki a Volt fesztre, mert nagyon jó a hangulat és még a hely is iszonyat jó. Talán jövőre én is bérlettel nézek le. Mindenhol jó, de legjobb Sopron!